Gazdák Gazdakör

Talajgenerátoros jégesőelhárító rendszer

 

Több, a településünkön terjedő pletyka eloszlatásának céljából, megszeretnénk ismertetni mindenkivel a jégkármérséklő rendszert.

Magyarországon az elmúlt 35 év megfigyelései alapján a teljes mezőgazdasági kár mintegy 20 százalékát a jégkár tette ki. Jó hír a gazdáknak és a nagyszénásiaknak, hogy május elejétől országos szinten működésbe lépett a JÉGER fantázia nevű jégkármérséklő rendszer. A rendszer országos lefedettségre törekszik, összesen 986 talajgenerátort működtetnek, amelyből 222 automata üzemelésű, a többi pedig manuális üzemelésű készüléket jelent. A jégkármentesítő rendszer kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségét a Kormány a vidékfejlesztési programból finanszírozta. Az országos jégeső-elhárítási (mérséklő) rendszer működtetését a Kárenyhítési Alapból származó források egy részéből, illetve tekintve, hogy a jégelhárításnak más nemzetgazdasági ág is haszonélvezője lesz, önkéntes forrásokból fedezik.

A jégkármérséklő rendszer, helyi egységeinek elemei

Maga a jégkármérséklő rendszer nem ördögtől való bűvészkedés az időjárással már több európai országban működtetnek hasonló rendszereket, Spanyolországban, Franciaországban és Horvátországban a magyarországi rendszerhez hasonló talajgenerátoros rendszer működik. De három dunántúli megyében – Somogyban, Baranyában és Tolnában – már korábban is volt hasonló 143 generátorból álló hálózat, Nefela néven. A Nefela működésének előnyeit jól példázza, hogy  elmúlt évtized legtöbb jégkárt feljegyző éveit vizsgálva  a három „talajgenerátoros” megyében, a jégkár miatti kártalanítás összege csak harmada volt a kártalanításra fizetett összegeknek.

Hogyan működik a rendszer?

Az Országos Meterológiai Szolgálattól érkező riasztások után, a vihar előtt 2-3 órával kell bekapcsolni a berendezéseket. A jégelhárító rendszer akkor hasznos ha viharok érkezése előtt már működik. A rendszer lényege, hogy nem a kialakult jégszemcséket aprózza fel, hanem a jég keletkezésének helyén a nagyobb méretű jégszemcsék képződését lehet vele csökkenteni. Az apróbb szemű jég a talajhoz közeledve elolvad vagy sokkal kisebb kárt okoz.

Szakértők szerint a rendszer főleg akkor bizonyulhat hasznosnak, amikor a viharokat már jóval az érkezésük előtt be lehet mérni. Továbbra is gondokat okozhatnak a helyi záporok és zivatarok, hiszen ezek sokszor olyan hirtelen támadnak, hogy sokáig még egy felhő sem jelzi az érkezésüket.

A talajgenerátor működése – fotó: madosz.hu

A rendszer lényege, hogy az előre jelzett jégesők közeledtekor acetonos ezüstjodidot párologtatnak a levegőbe, ami bekerül a felhőkbe, és megakadályozza, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki. Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület, só. Mivel a vegyület nagyon hasonlít a jégkristályok szerkezetére, a keletkező jég hamar hozzátapad az ezüst-jodid molekulákhoz. Bár így több jégszem keletkezik, méretük jelentősen kisebb lesz, így lassabban esnek lefelé, mint a hagyományos jégeső esetében. A lehulló daraboknak így több idejük marad visszaolvadni a pozitív hőmérsékleti tartományban.

Tisztázni kell, hogy a rendszer elindításával nem szűnik meg minden probléma és nem szüntethető meg a jégeső sem teljes mértékben. A településünkön hallható pletykák miatt azt is el kell mondjuk, a rendszerrel nem lehet „esőtcsinálni” és „esőt elkergetni” sem, a JÉGER-t a jégkárok és jégkár események számának, arányának csökkentésére hozták létre.

Szerző: Szeretlek Nagyszénás

Címlap fotó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara