Hírek Önkormányzat

Önkormányzati választás – egy kis ismertető

 

Szeretnénk egy kis áttekintést adni a település lakóinak az önkormányzati választások rendjéről, bemutatjuk és rendszerbe szedjük a helyi önkormányzati választások legfontosabb szabályait, az arsboni cikke alapján. 

1. A szavazásra jogosultak köre, önkormányzatiság

A helyi önkormányzati választások során a választópolgárok köre bővebb, mint az országgyűlési választások alkalmával. Az Alaptörvény XXIII. cikke alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó minden nagykorú magyar állampolgár, az Európai Unió magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárai, valamint a menekült, letelepedett vagy bevándorolt státusszal rendelkező nagykorú személyek is. Passzív választójoga viszont csak az első két választópolgári közösségnek (nagykorú magyar és lakóhellyel rendelkező EU-s állampolgárok) van, ők választhatók tehát meg polgármesterré, vagy a képviselő-testületek tagjának.

onkormanyzat_illusz2

Ez a bővebb személyi kör a helyi önkormányzáshoz fűződő jogból ered. Az Alaptörvény rögzíti a helyi önkormányzatok alapvető funkcióit, és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája is megerősíti, hogy a helyi önkormányzatok a helyi közügyek igazgatásának jogát a helyi lakosság érdekében, választott testületek útján gyakorolják. A Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvény (továbbiakban Mötv.) 4. §-a szerint a helyi közügyek „(…) a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak”. A helyi lakosság önkormányzáshoz való joga csak akkor teljesülhet, ha minden lakóhellyel rendelkező nagykorú polgár – legyen akár magyar, francia, vagy afgán, de menekültként elismert állampolgár – gyakorolhatja az önkormányzáshoz való közvetett jogot, méghozzá a helyi képviselők és polgármesterek választásán való szavazással.

VálasztóVálasztható
Nagykorú magyar állampolgárNagykorú magyar állampolgár
Nagykorú, Magyarországon lakóhellyel rendelkező EU-s állampolgárNagykorú, Magyarországon lakóhellyel rendelkező EU-s állampolgár
Nagykorú menekült, letelepedett, bevándorolt

2.  Önkormányzati szintek

A Mötv. két önkormányzati szintet különböztet meg: a települési és a területi önkormányzatot. Települési önkormányzatok működnek a községekben, a városokban, a járásszékhely városokban, és a megyei jogú városokban (ezek a megyeszékhely városok, valamint az Országgyűlés által megyei jogúvá nyilvánított városok, pl. Esztergom), míg a területi önkormányzatok az egyes megyéket fogják össze. Budapest kivételes helyzetben van: a fővárosban egyaránt jelen vannak a települési önkormányzatok (a kerületekben), illetve a főváros egészét átfogó fővárosi önkormányzat is, mely azonban települési önkormányzati feladatokat is ellát, nem csupán a jellemzően területi önkormányzati feladatokat.

Az Övjt. alapján a különböző lakosságszámú településeken eltérő választási rendszer alapján választunk képviselőket, de a fővárosi és a megyei önkormányzatok képviselőinek választási módja is eltérő.

A helyi önkormányzatok tagozódása
Települési önkormányzatTerületi önkormányzat
KözségekMegyék
Városok
Járásszékhely városok
Megyei jogú városok
Budapest

3. A 10.000 fő alatti lakosságszámú települések

A 2010. évi L. törvény szerint ezek a települések egyetlen választókerületet alkotnak, ahol egyéni listás választási rendszerben történik a szavazás. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület tagjai, egyéni képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták az egyéni listán a megválasztható képviselők száma szerint (ld. 2010. évi L. törvény 4. §). Jelölt az lehet, aki legalább a választópolgárok 1%-ának ajánlását megszerezte. A választópolgárok egyéni jelöltekre szavaznak, nem a jelölőszervezetek által állított listákra, és több jelöltre is adhatnak le szavazatot, de legfeljebb annyira, ahány képviselő az adott településen megválasztható. Ennek megfelelően például Szirmabesenyő nagyközségben, ahol a lakosság száma 4240 fő, hat képviselőből áll a testület, így a (jelenlegi adatok szerint) induló nyolc jelölt közül maximum hat személyre lehet szavazni. Ha két jelölt azonos számú szavazatot szerez, köztük a mandátum sorsa sorsolással dől el. A mandátumot szerzett jelöltekből áll fel az adott település képviselő-testülete. Az Övjt. megalkotását megelőzően hatályban lévő törvényhez képest a képviselő-testületek tagjainak létszáma csökkent, valamint a korábbi kislistás elnevezést az egyéni lista váltotta fel.

A település polgármesterének megválasztása a polgármester-jelöltek közül, külön szavazólapon történik, ez esetben értelemszerűen csak egy jelöltre adható le szavazat. Ahhoz, hogy valaki polgármester-jelöltként indulhasson, a választópolgárok 3%-ának ajánlása szükséges.

Választások a 10.000 fő alatti településeken
Képviselő-testületPolgármester
Külön szavazólap (egyéni lista)Külön szavazólap
Több jelöltre lehet szavazni: maximum annyira, amennyi a képviselő-testület létszámaEgy jelöltre lehet szavazni
Mandátumot szereznek: akikre a legtöbb szavazat érkezikPolgármester: aki a legtöbb szavazatot kapja

A választópolgárok még egy szavazólapot kapnak kézhez a szavazás napján, ezen a megyei közgyűlés tagjairól döntenek. A szavazás során a megye egy választókerületet alkot, melybe a megye összes települése beletartozik a megyei jogú városok (és a főváros) kivételével. A választópolgár a jelölőszervezetek megyei listái közül egyre szavaz, a jelölőszervezet számára a listaállításhoz a megye választópolgárai 0,5%-ának ajánlása szükséges. A megyei közgyűlés a megye képviselő-testülete, vezetőjét, az elnököt azonban nem a közvetlenül választópolgárok választják, hanem a közgyűlés tagjai maguk közül. A 2010-es új törvény vezette be azt, hogy a megyék egy választókerületet alkotnak, ezt megelőzően minden megye két választókerületre volt osztva a 10.000 fő alatti, és feletti települések szerint.

A megyei közgyűlések megválasztása
Külön szavazólap
Jelölőszervezetek listáira lehet szavazni
Megyei jogú városok és a főváros lakói nem szavaznak
Közgyűlés elnöke: a közgyűlés választja, a képviselők közül

4. Jelöltállítási és ajánlási szabályok

Képviselő-jelölt és polgármester-jelölt bármely magyar vagy uniós állampolgár lehet, ha eleget tesz a jogszabályi feltételeknek, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Bármely településen indulhat jelöltként, de csak egy településen (vagy fővárosi kerületben, megyében) fogadhat el jelölést. A jelölti státusz feltétele a megfelelő számú ajánlás összegyűjtése, amely az országgyűlési és európai uniós képviselők választása előtti ajánlásgyűjtéshez hasonlóan ajánlóíveken, és nem (mint még a 2010-es választásokon is) ajánlószelvényeken történik. Az Övjt. legutóbbi módosítása az ajánlások tekintetében is változást hozott, ugyanis a módosítást megelőzően a választópolgárok csak egy jelöltet, listát ajánlhattak volna, a módosítás eredményeképpen viszont jelölési fajtánként több jelöltet vagy listát is ajánlhat, de mindenki csak a saját választókerületében/településén/megyéjében. Arra, hogy ki lehet jelölt, mit kell tennie, hogyan kell bejelenteni, melyek az eljárási szabályok, a Ve. VII. fejezetének rendelkezései az irányadóak, jelentős különbség az országgyűlési képviselők választásához képest nincs. A helyi önkormányzati választás-specifikus jellemzőket az Övjt. III. fejezete szabályozza, a határidőket és részletszabályokat külön igazságügy-miniszteri rendelet szabja meg.

Tovább a teljes cikkre: itt.

(Forrás:arsboni.hu)

 

Hozzászólás

Hozzászólás