Fábián Rózsa

 

 Fábián Rózsa 1925-ben Nagyszénáson látta meg a napvilágot, munkásságát tekintve festőművész, tűzzománc-készítő. Orosházán érettségizett,  majd 1947-től a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen művészettörténetet tanult, ezt követően magyar irodalmat hallgatott ugyan itt. Tanulmányait 1969-ben fejezte be a Képzőművészeti Főiskolán. Olyan jeles mesterek oktatták, mint Bencze László, Domanovszky Endre és Barcsay Jenő.

Igazi világ látott művész, aki településünktől távol kerülve, Európa számos országában, Afrikában, Ázsiában járt tanulmányúton.  Állandó és fő műfaja az akvarell, a színek világa, a pillanat adta hangulat, a lekiállapot kifejezése. Nagyméretű képein a papír és festék adta lehetőségek híven tükrözik műveiben a környezetéhez, a világhoz való viszonyát, a fények tobzódó gazdagságában felragyognak a legbensőségesebb motívumok, mozzanatok. Az akvarell technikát használta fel porcelánképei elkészítéséhez is a Hollóházi Porcelángyár segítő támogatásával. A porcelánképek bőrkeretei szintén saját tervezésűek, de ezek mellett készít tűzzománc képeket is.

A Művészeti Alapnak 1975 óta, a VizualArt Alkotóközösségnek 1984-től tagja. 1999-ben alapító tagja a Kőbányai Képző- és Iparművészek Egyesületének,  de jelenleg a Szőnyi István Alkotóközösségben folytatja a munkásságát.

Képzőművészeti munkásságáért 1975-ben Nívódíjban és Miniszteri dicséretben részesült.

A Kőbányai Képző- és Iparművészek Egyesület honlapján, Fábián Rózsa néhány sorban magáról is vall:  “Valaki kérdezte, hogy mióta rajzolok, festek. Nem tudom! Nem tudom, hogy volt-e idő, amikor nem rajzoltam. Ez életem nagy “játéka”. Sajnos a játékot sokan nem veszik elég komolyan. Pedig ebben van az élet, a halál, a gyönyör, a szenvedés, a gondolat, az érzés. Ha a festészetet, a művészetet görcsösen komolyan műveltem volna, akkor a sikerekre, zsűrizésekre, kitüntetésekre gondolva talán egészen mást alkottam volna. De hát ez képtelenség, ez nekem nem is jutott eszembe. Persze, a siker nagyon fontos, örülök, ha tetszenek a műveim és nagyon el vagyok keseredve, ha azt látom, hogy semmit sem értenek belőle. Pedig a színek, formák úgy beszélnek, mint a zenében a hangok, ritmusok. Mottóm: …és teremték magamnak mosolygó világot.”

A fővárosban élő művésznő szülőfalujának ajándékozott munkáiból látható az a tárlat, mely hétköznapokon munkanapokon tekinthető meg, de előzetes bejelentésre más időpontokban is biztosítják a tárlatlátogatást Rózsa Galériában. A nagyszénási galériáról pedig említést tesz a Dél-Békés attrakcióit összefoglaló turisztikai honlap is.

Egyéni kiállítások
1973 • József Attila Művelődési Központ, Salgótarján
1975 • Agrártudományi Egyetem, Gödöllő
1987 • Városi Könyvtár, Vác
1989 • Gellért Szálló, Budapest
1991 • Vizualart Galéria, Budapest
1995 • Ericsson Galéria, Budapest
1996 • Petőfi Művelődési Központ, Orosháza.

Alkotásai közül néhány Nagyszénáson is megtalálhatóak a Rózsa Galériában: 

 Képek forrása: Kőbányai Képző- és Iparművészek Egyesület, www.oroshaza-delbekes.hu

 

Forrás: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, Kőbányai Képző- és Iparművészek Egyesület

 

Hozzászólás

hozzászólás

Kedvelheted még ezt is

Read previous post:
Októberi testületi és egyéb érdekességek

  Látva a bejegyzéseim olvasottságát, úgy látom továbbra is igénye van az embereknek a bejegyzéseimre.  De mi ért is ne lenne! Megszüntették a televíziós

Close