Régen

A kenyérsütés hagyományos népi módja

  Isten áldása, a kenyér Eleink tisztelték, és nagy becsben tartották a kenyeret. Életnek, Isten áldásának nevezték, a legfontosabb népi eledel volt. Szinte minden étel mellé fogyasztották, így a főzelékfélékhez, levesekhez, húsokhoz. A házi kenyér búza- és rozs- vagy búza- és kukoricaliszt keverékéből, máskor tiszta búzalisztből készült. Nagysága vidékenként változott. Átlagsúlya 5–6 kg volt, alapátmérője általában […]

Egyéb Régen

A farsang eredete

Amikor a feje tetejére áll az egész világ, amikor felszabadulnak a tabuk és elszabadulnak az indulatok. Itt a vigasság és a bolondozás ideje. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a bálok és a vidám összejövetelek időszaka, s különösen a 40 napos húsvéti böjtöt megelőző néhány napja mozgalmas. A farsang vagy más szóval karnevál gyökerei az ókorba […]

Régen

Láng Rudolf

    Talán sokan mennek el úgy a kép alatt, hogy észre sem veszik az orvosi rendelők várótermének falán Dr. Láng Jenő községi orvosunk képét. Dr. Láng Jenő (1864-1955) községi orvos 1896-tól 32 éven keresztül szolgált Nagyszénáson, a festményt róla pedig fia Láng Rudolf készítette. Láng Rudolf festő – és grafikusművész 1904-ben született Nagyszénáson. Festészeti tanulmányait […]

Régen

Mátrai Sándor

  Folytassuk Nagyszénás jeles szülötteinek a bemutatását egy híres válogatott labdarúgóval, Mátrai Sándorral. Mátrai Sándor született Magna Sándor (Nagyszénás, 1932. november 20. – Budapest, 2002. május 29.) atléta, rövidtávfutó, labdarúgó. 1952-ben az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett. Az FTC-ben középhátvédként, a válogatottban jobbhátvédként játszott. Orosházán a stadiont róla nevezték el Mátrai Sándor Stadionnak, valamint szobor őrzi ugyanitt emlékét. Nagyszénáson született, itt járt elemi iskolába, és itt kezdett el […]

Egyéb Régen

Mendöl Tibor

  Mendöl Tibor (Nagyszénás, 1905. máj. 5. – Bp., 1966. aug. 21.): földrajztudós, egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora (posztumusz 1967) Mendöl Tibor 1905. május 5-én született Nagyszénáson, evangélikus pedagógus-papi családból. Nagyapja Mendöl János a Pozsony megyei Alsószeliben volt evangélikus tanító. Édesapja Mendöl Lajos 1875-ben született, szintén Alsószeliben. Gimnáziumi (Pozsony, Sopron), majd teológiai tanulmányai (Sopron, Tübingen) elvégzésével középiskolai tanári oklevelet […]

Régen

Aratás

Forrás: ÉLETEM MORZSÁI Egy pici kihagyással, de folytatódik a Mama mesél sorozat az oldalamon. A következő sorokat különösen olyan embernek szánon, akik panaszkodnak másoknak, hogy ők milyen nehéz munkát végeznek. Mit mondjanak akkor az idős emberek? Tízen pár évesen sokszor nehéz fizikai feladatot kellett végezniük, vagy hőségben kint a mezőn dolgozniuk. Az aratás a nyár csúcspontja […]

Régen

Kulák üldözés

Egy korszak emlékei Nagyszénás múltja nem 50 éve kezdődött, a dicső Tsz időszakkal, hanem sokkal korábban. Egyszerű földművesek alapították és ezeknek az embereknek a két kezi munkája tette településé. Majd rendszerellenes lett ez a földműves, aki boldogult egyedül is! A szöveg jól jellemzi azt a korszakot, hogyan lehetett embereket egymásnak ugrasztani, irigységből ellenségekké tenni. Mindennaposak […]

Régen

Egy korszak elfeledett emlékei

Emlékezni kötelességünk azokra a Szénási emberekre akik áldozatai lettek ennek a korszaknak! Idézet: Internálótáborok Magyarországon Kistarcsától Recskig (II.) “Túl közel még az az idő, amikor például Kádár János belügyminiszter javaslatára Péter Gábor felállított egy gyorsan mozgó különleges ávéhás csoportot a renitenskedő kulákok megverésére, méghozzá az új ávéhás egyenruhában.” “Van olyan falu – mondta Kádár -, […]

Hírek Régen

VŐFÉLYKEDÉS RÉGEN ÉS MA 1.RÉSZ

Enyém a szerencse, hogy vőfély lehettem! Ahogy a versrészlet is mondja, nagy szerencse a vőfély életében, ha egy ifjú pár lakodalmán megmutathatja a tehetségét, tudását. Hisz „a lakodalom az emberi élet legjelentősebb eseménye, kiemelkedő állomása.” (Bakó Ferenc 1987) A legszebb családi ünnepély, melyben együtt vigad, mulat az ifjúság az öregekkel. Mindezeknek az örömteli eseményeknek az […]

Hírek Régen

ÉLET A TANYÁN, VILLANY NÉLKÜL

Ma már nehezen tudjuk elképzelni az életet elektromos áram nélkül, holott ahhoz, hogy egész évben minőségi és tartós élelmiszerekhez jussunk nem kell villamos energia. Így az áram nélküli tanyákon is gond nélkül megoldható az élelmiszerek tárolása. A régi paraszti világban a tanyákon villany nélkül is remekül megoldották az élelmiszerek tarolását, tartósítását. A pincék, vermek, kamrák, […]