Civilek Gazdák Gazdakör

Békés megyében a helyi termelők áruit kell előtérbe helyezni

 

 

Összevont osztályértekezletet tartott 2018. január 18-án a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatósága Békéscsabán.

Dr. Kulcsár László, a kamara megyei elnöke köszöntőjében beszélt a NAK elmúlt évi eredményeiről, újonnan bevezetett szolgáltatásairól. Elmondta, a Vidékfejlesztési Program pályázatain sokmilliárdos nagyságrendben, sikeresen szerepeltek a megyei agrárium szereplői. A mezőgazdasági termelést és az előállított alapanyagok feldolgozását is segíti a Vidékfejlesztési Program, melynek pályázatain jelentős összegeket nyertek megyénk agrárvállalkozásai.

Hozzátette, hogy több 100 jogszabályt véleményezett a NAK, továbbá sokat magunk kezdeményeztünk. Folyamatosan javaslatokat fogalmazunk meg azért, az agráriummal kapcsolatos jogszabályok minél életszerűbbek legyenek, a gazdálkodók érvényesülését, érdekeit szolgálják, kevesebb bürokratikus teendővel járjanak. Az ügyintézéshez szükséges falugazdászi létszám a megyében adott, és remélhetőleg idén, minél hamarabb szolgáltatói központ – ahol mindent egy helyen elérnek a gazdák – nyílhat Orosházán.

Kulcsár László megjegyezte, nagy sikerrel zárult tavalyi évben az I. NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow – Mezőfalva esemény, amelyre közel 15 ezer vendég látogatott el. A kedvező fogadtatásra tekintettel a kamara idén is megrendezi ezt a bemutatót, és ezúttal Mezőhegyesen a tavaszi vetésű növények lesznek majd fókuszban. A tervek szerint évente felváltva Mezőfalva és Mezőhegyes lesz az esemény helyszíne. E mellett többek között tájékoztatta a megyei osztályelnököket, ill. a települési bizottság tagjait a NAK rövid-és hosszútávú terveiről, így különösen a tulajdoni és tulajdonosi szerkezet egészséges megteremtése, a mezőgazdasági üzemek öröklési szabályaira, a versenyképes üzemszerkezet létrehozására irányuló törekvésekről. Tájékoztatott a kamarai szolgáltatások bővülő spektrumáról is.

Balról jobbra: Kis Miklós Zsolt, Kulcsár László, ifj. Hubai Imre, Rákóczi Attila

Kis Miklós Zsolt, a NAK országos alelnöke előadásában kitért a Vidékfejlesztési Program aktuális pályázataira, valamint az öntözésfejlesztés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, a hektáralapú kedvezményes vízhasználat alapján tovább emelkedett a vízkészletjárulék-mentesség határa (amely az EU-ban így is a legmagasabb volt). Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében az évi 400 000 köbmétert vagy hektáronként az évi 4000 köbmétert, a halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználat esetében felszín alatti vizet használók esetében az évi 400 000 köbmétert, felszíni vizet használók esetében hektáronként az évi 25 000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után.

Az alelnök kitért arra, kiemelten fontos az élelmiszeripar fejlesztése országosan és Békés megyében is.
– Érdemi előrelépést jelent, hogy aktív közreműködésünkkel a Vidékfejlesztési Programban 200 milliárd forintot különített el a kormányzat az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó mikro- és kisvállalkozások részére. A gazdaságfejlesztési keretből 100 milliárd forintot biztosítottak a közepes élelmiszeripari vállalkozások beruházásaira – ecsetelte Kis Miklós Zsolt.

Ifjabb Hubai Imre, a NAK vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke kiemelte, a hazai, Békés megyében pedig amennyire lehet, a helyi termelők áruit kell előtérbe helyezni. Ahogy fogalmazott, az együttműködés létkérdés. Vagyis termelői összefogással tudják ellensúlyozni a környező országok termékbehozatalát.
Kulcsár László hangsúlyozta, a megyében tavaly is, a korábbi évekhez hasonlóan a Magyar Dinnyetermelők Egyesületével közösen, a kormányhivatal szakembereinek bevonásával megszervezésre került a hazai dinnye – különösen a medgyesi dinnye – fogyasztásának elősegítése érdekében a dinnyekóstoltatás.

Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója kiemelte, ügyfeleik, partnereik, akik között jelentős számban vannak az agrárgazdálkodók, számíthatnak továbbra is a gördülékeny, ügyfélbarát ügyintézésre.
– Több szervezettel, intézménnyel együttműködési megállapodást kötöttünk a tavalyi esztendőben – hangsúlyozta dr. Rákóczi Attila. – Ezek nem az íróasztal fiókjának, hanem a tényleges, érdemi munkának születtek. Komoly cselekvési terveket tartalmaznak, amiket negyedévente elemzünk a jobbítás szándékával.

Forrás:NAK

Hozzászólás

hozzászólás